Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CSOBÁNKA

A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A "csobán" szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Csobánka személynevet 1202-1222-ben, míg Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest-Pilis-Solt vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar. A falu szerbül Csobanacz (Sztari Csobanacz, Gornyi Csobanacz, Dolnyi Csobanacz) "pásztorfalut" jelent.

A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke - az egykori Borony - az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.

A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át.

Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.

Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és települt be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.

A többi nemzetiség - így a sváb, a szlovák, a cigány - az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban "Német Mihály molnárt" név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték.
1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.

Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák váci, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének igazgatója.

A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat - 1310 főt - az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.

 

forrás:Csobánka.hu

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.